Itt a nagy terv: nyolc feladat áll Ukrajna előtt, ha teljesítik, dőlni fog a pénz

Féltávnál tart az Európai Unió egyik legnagyobb, Ukrajna támogatását célul tűző programja – már ami a keretösszeget illeti –, amely során jelentős mennyiségű pénzt pumpálnak a véres és elkeseredett háborút vívó országba. A 2024-ben indított program, amely az Ukrajna-eszköz névre kereszteltek, tartalmazza az úgynevezett Ukrajna-tervet is, amelynek teljesítéséért hívhat le pénzeket Kijev.

Az ország újjáépítésére szánt támogatást azonban nemcsak erre használhatja fel Kijev, hanem az uniós csatlakozásához szükséges korszerűsítésre, felzárkóztatásra is, azaz az egész támogatással gyorsítani tudja csatlakozását a közösséghez a jelenleg is romokban heverő ország. Az Ukrajna-terv létrehozásával a forrásokat az ágazati és strukturális reformok és beruházások végrehajtása nyomán folyósítják.

Vissza nem térítendő

Az Ukrajna-eszköz összesen ötven milliárd eurós, azaz több mint 20 ezer milliárd forintos keretösszeggel rendelkezik. Érdekesség, de ez az összeg nagyságrendileg megegyezik azzal, amit Magyarország biztosan elbukna akkor, ha Ukrajna csatlakozna az unióhoz. A Magyar Külügyi Intézet (MKI) számításai szerint az ukrán csatlakozás ráadásul olyan kulcsfontosságú ágazatokra róna súlyos terhet, mint a mezőgazdaság – a magyar gazdák évente akár 1,7 milliárd eurós (672 milliárd forintos) veszteséget is elszenvedhetnének.Philip Pilkington, az MKI vezető kutatója úgy véli, Ukrajna újjáépítésének becsült teljes költsége meghaladhatja az ezermilliárd eurót, ami tovább fokozná az amúgy is eladósodott EU-tagállamok pénzügyi sebezhetőségét.

 De visszatérve az Ukrajna-terv ötven milliárdjához. Az uniós vezetők a 2021–2027-es időszakra vonatkozó jelenlegi, hosszú távú uniós költségvetés (többéves pénzügyi keret – MFF) félidős felülvizsgálata keretében, 2024. február 1-jén állapodtak meg erről az összegről.

Az eszközhöz szigorú pénzügyi ellenőrzési és kontrollkeret tartozik. A források felhasználását egy erre a célra létrehozott, független ellenőrző testület fogja ellenőrizni. Ebből 33 milliárd euró kedvezményes hitelként, 17 milliárd euró pedig vissza nem térítendő támogatásként vehető fel. Idén május elejéig az Európai Tanács három kifizetést hagyott eddig jóvá és összesítésük szerint 25,5 milliárd eurót folyósítottak Ukrajnának a keretből. Ebből 16 milliárdot már az első évben, azaz tavaly.

Az akkori kifizetést az tette lehetővé, hogy Ukrajna bizonyította, hogy a legutóbbi, december 9-i kifizetés óta 13 különböző intézkedést hajtott végre sikeresen. Ezek közé tartozik egyebek között a megújuló energia felhasználásának növelését célzó reformok elfogadása, az energiaszabályozók autonómiájának növelése, a határátlépési eljárások egyszerűsítése, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégia elfogadása.

Vannak bizonyos feltételek

A folyósításokhoz tehát Ukrajnának teljesítenie kell bizonyos feltételeket. Erről épp a napokban nyilatkozott Olha Sztefanyisina, Ukrajna kormányfő-helyettese. Az Ukrinform tájékoztatása szerint Ukrajnának 12 hónapja maradt, hogy minden feltételt teljesítsen, ezek közé nyolc kulcsfontosságú törvénytervezet is beletartozik. Ilyen például a bíróságokról és ítélkezésről szóló törvény, a korrupcióellenes-hivatal, az ARMA reformja, amelyet egyébként furcsa mód nagyon régóta halogat az ukrán kormány és nemrég megint kivették a törvényhozás programjából.

Olha Sztefanyisina szerint viszont még bőven van elég idejük az intézkedésekre és amennyiben sikerrel járnak, akkor jönni fog a maradék pénz.

Erre pedig óriási szüksége van Ukrajnának, hiszen az ország a háború miatt gyakorlatilag a csőd szélére jutott, június elején már meg is tagadták egy tartozásuk kifizetését. Emiatt több nagy hitelminősítő is lefelé módosította az ország adósságbesorolását.

Nagy terveik vannak

Gazdaságilag és pénzügyileg tehát lélegeztetőgépen van Ukrajna, ennek ellenére komoly terveket dédelgetnek, az Európai Uniós csatlakozás – amely katasztrofális hatással lenne a közösség, így Magyarország gazdaságára is – mellett ugyanis 2026-ban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD) is szeretnének belépni. A szervezetnek a világ fejlett országainak nagy része, így hazánk is tagja, összesen 38-an szerepelnek köztük. 

Denisz Smihal ukrán miniszterelnök szerint már most elvégeztek annyi reformot, amely alapján könnyen csatlakozhatnak az OECD-hez, a feltételek 80 százalékát már teljesítették. Az OECD célja, hogy összehangolják a tagállamok gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi tevékenységét. 

Az OECD jelentős segítséget nyújtott a szovjet blokk felbomlása után olyan országok gazdasági felzárkóztatásában, mint például Magyarország és Csehország. Ugyanakkor Ukrajna belépése jelentős terhet is róna ezekre a gazdaságokra. A mezőgazdaságot nézve kifejezetten nehéz helyzetbe kerülne a magyar ágazat.